Attila F. Balázs -Hungary-


Attila F. Balázs TAPFNY 2016

Chorus

at a signal like the deepest pulsation spheres of mind in hot waves walk through cells the eyes pop out lung dilates and the face’s muscles rigid through half-open lips weakened voice smashing onto walls to the edge rolled down onto the never-ending hallway and it spreads like the wolf’s howl fallen in traps of deaf tree trunks then I look around me: the chorus

THE CHORUS with wonderment on your parched lips watching the throat’s void gliding of the voice it could have been anyone’s anyone’s it could have been then it vanished on his closed limbs that spread out carefully on the folded world that an unseen hand shoved in his pocket

A kórus

egy intésre amely mint lüktetés az agy legmélyebb szféráiból forró hullámokban futott végig a sejteken kidülledt a szem a kitágult tüdő s a megfeszült arcizmok kipréselték a megnyílt ajkak között a hangot végiggörgött a végtelen folyosón a falaknak csapódva s széthullt mint verembe esett farkas vonítása süket fatörzsek között s akkor körülnéztem: a kórus A KÓRUS összeszorított ajkakkal döbbenten nézte a semmi gégéjén lecsusszanó hangot mely lehetett volna bárkié mely bármelyiké lehetett volna majd bezárkózott tagjaira bomlott akik a behúzott függöny mögött szétszéledtek a gondosan összehajtogatott világban melyet egy láthatatlan kéz zsebre tett

Recent Posts

See All